A Nyolc Kapu

A Nyolc Kapu (八門; Hacsimon; Hepburn-�t�r& amp; aacute;ssal: Hachimon) nyolc bizonyos pontot jel�l a csakra kering�si rendszer�ben, melynek befoly�sol�sa hat�ssal lehet a nindzsa eg�sz test�re. Kapuk sorrendben: 1. Megnyit�s kapuja, 2. Pihen�s kapuja, 3. �let kapuja, 4. F�jdalom kapuja, 5. Z�r�s kapuja, 6. �r�m kapuja, 7. Megr�zk�dtat�s kapuja, 8. Hal�l kapuja. Az a nindzsa, aki megtanulta kinyitni ezeket a kapukat, t�ll�phet saj�t fizikai korl�tain bizonyos m�rt�k� testi k�rosod�st kock�ztatva. Minden egyes �jabb kapu megnyit�sa �jabb er�forr�sokat szabad�t fel �s �jabb, egyre er�sebb k�rosod�st okoz. Mind a nyolc kapu megnyit�s�val a nindzsa legy�zhetetlenn� v�lik, de test�t ez�ltal akkora k�rosod�s �ri, hogy ha meg is nyeri a csat�t, ut�na � maga is bizonyosan meghal. Rock Lee a sorozat Els� r�sze sor�n az els� �t kaput,tan�ra, Maito Gai a M�sodik r�sz sor�n pedig az Ucsiha Madara elleni harcban mind a nyolc kaput megnyitja. 

A jutsuk t�pusai

A Naruto jutsui h�rom nagyobb csoportja a ninjutsu, a genjutsu �s a taijutsu. Emellett a ninjutsut tov�bbi k�t csoportra, a pecs�tjutsukra �s a sorozat M�sodik r�sz�ben bemutatott szenjutsura bonthat�. Ezen csoportok mell� sorolhat� m�g a sorozat szerepl�inek �s kl�njainak v�r�r�ks�ge, melyek egyedi, csak r�juk jellemz� term�szetes adotts�gok �s k�pess�gek.

A k�l�nb�z� jutsukat a sorozatban neh�zs�gi szintj�k szerint oszt�lyozz�k, �gy p�ld�ul egy E-szint� technika alapszint� jutsut jel�l, m�g egy S-szint� jutsu csak hossz� �vek kitart� gyakorl�s�val saj�t�that� el. Ez azonban nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy egy S-szint� jutsu hat�konyabb lenne egy E-szint�n�l, mivel a jutsuk erej�t nagyban befoly�solj�k az azokat gyakorl� szem�lyes adotts�gai. A bet�kkel jel�lt hatos sk�l�n (E-, D-, C-, B-, A- �s S-szint) k�v�l a jutsuk tov�bbi k�t megnevez�ssel is oszt�lyozhat�ak. A „titkos” (秘 伝; hiden?) jelz� azokra a jutsukra vonatozik, melyek fort�lyai egy kl�non bel�l gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�dnek. Ezeket a jutsukat nem is szokt�k a hatos sk�l�n besorolni, mivel a kl�non k�v�l senki nem ismeri azok elsaj�t�t�s�nak k�r�lm�nyeit. A „tiltott technik�k” (禁術; kinjutsu; Hepburn-�t�r& amp; aacute;ssal: kinjutsu?) a titkosakkal szemben besorolhat�ak a hatos sk�l�n, de elsaj�t�t�suk szigor�an tilos. Egy technika akkor esik a tiltottak k�r�be, ha s�lyosan k�ros�thatja mag�t a haszn�l�j�t is, mint p�ld�ul a Nyolc Kapu, vagy pedig mert term�szet�b�l ad�d�an s�t�t �s gonosz, mint azok, amelyeket Orocsimaru haszn�l.

Ninjutsu

A ninjutsu (忍術; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;ninjutsu?, ’nindzsa technika’) kifejez�st szinte minden olyan technik�ra alkalmazz�k a sorozatban, amelyn�l gyakorl�ja csakr�t haszn�l olyan c�lra, amit egy�bk�nt saj�t puszta erej�b�l nem lenne k�pes megtenni. A genjutsuval ellent�tben, aminek haszn�lat�val a nindzsa ill�zi�kat �s d�lib�bokat k�pes l�trehozni, a ninjutsu hat�sai val�diak. Felhaszn�l�sa az el�rni k�v�nt c�lt�l f�gg�en igen sokoldal� lehet; alakv�lt�sra vagy t�mad�sok kiv�d�s�re egyar�nt alkalmas. Ezeknek a technik�knak az alkalmaz�sa mag�t�l �rtet�d�en term�szetes dolog a k�pzett nindzs�k sz�m�ra, akkor vetik be �ket, amikor csak akarj�k. A j�val �sszetettebb ninjutsuk alkalmaz�juk k�rnyezet�re is hat�ssal vannak �s k�pesek mozg�s�tani a term�szeti elemeket is. Felhaszn�lhat� lehet gy�gy�t�sra vagy a sz�l �s a v�z manipul�l�s�ra is.

Azokat ninjutsukat, amelyek term�szetmanipul�ci�t haszn�lnak, aszerint oszt�lyozhatjuk, hogy milyen term�szet� technik�kat hoznak vele l�tre. Az ilyen t�mad�sokn�l, a haszn�land� elemet, „t�pust” is mondj�k, p�ld�ul v�z t�pus: v�zkl�n jutsu. Az adott technik�kn�l haszn�lt k�zjelek k�z�l az utols� d�nti el, hogy milyen term�szet� a technika. Ez�rt is pr�b�lj�k a nindzs�k min�l gyorsabban form�lni a k�zjeleket, hogy az ellens�g ne tudja meg�llap�tani, hogy – amellett, hogy pontosan melyik technik�t haszn�lj�k – milyen term�szet� technik�kat haszn�lnak. �gy lehetnek f�ld, v�z, t�z, sz�l �s vill�ml�s „t�pus�” jutsuk.

T�z t�pus

A t�z t�pus� (火遁; katon?, ’t�z felszabad�t�s’) jutsuk t�mad� technik�k, mely seg�ts�g�vel a nindzsa, a t�z term�szet�t felhaszn�lva t�zet hoz l�tre a csakr�j�b�l �s kif�jja a sz�j�n. Ezek a technik�k f�leg Avarrejtekben �shonosak, az Ucsiha kl�n tagjai gyakorlottak ennek haszn�lat�ban. Az utols� k�zjel a tigris.[16] A t�z t�pus� technik�k er�sek a sz�l t�pus�akkal szemben, mivel a sz�l t�pl�lja a t�zet, viszont gyeng�k a v�z t�pus�ak ellen. Ha t�z �s a sz�l t�pust egy�tt haszn�lj�k egy jutsuhoz, akkor a v�z t�pus� technik�k m�r nem jelentenek probl�m�t. A t�z t�pus r�szese h�rom kekkei genkai �s egy kekkei t�ta v�r�r�ks�gnek, f�lddel egy�tt l�va, v�zzel egy�tt g�z, sz�llel egy�tt perzsel�s, f�lddel �s sz�llel egyszerre keverve pedig por t�pust hozza l�tre.

V�z t�pus

A v�z t�pus� (水遁; szuiton; Hepburn-�t�r& amp; aacute;ssal: suiton?, ’v�z felszabad�t�s’) jutsukat a nindzsa a v�z term�szet�t felhaszn�lva, bizonyos mennyis�g� vizet ir�ny�tva hoz l�tre. Ha nincs v�zforr�s, akkor a felhaszn�l� saj�t maga l�trehozhat egy kev�s vizet bizonyos esetekben. Ezzel a t�pussal k�d�t is l�tre lehet hozni. Ezek haszn�lata a k�drejteki nindzs�kn�l �ltal�nos. Az utols� k�zjel a mad�r.A v�z t�pus� jutsuk er�sek a t�z t�pus�akkal szemben, b�r ett�l f�ggetlen�l egy el�gg� nagy erej� t�z t�pus� t�mad�s legy�zheti. Gyeng�je pedig a f�ld t�pus. A v�z �s a sz�l t�pus egy�ttes haszn�lat�val puszt�t� erej� technik�kat lehet l�trehozni. A sz�l t�pus plusz becsap�d�si er�t ad a v�znek. A v�z t�pus az egyik �sszetev�je n�gy v�r�r�ks�gnek. Sz�llel egy�tt a j�g t�pust, f�lddel egy�tt a fa t�pust, t�zzel egy�tt a g�z t�pust, m�g vill�mmal egy�tt a vihar t�pust hozza l�tre.

Sz�l t�pus

A sz�l t�pus� (風遁; f�ton; Hepburn-�t& iacute;r�ssal: fūton?, ’sz�l felszabad�t�s’) jutsukat a nindzsa a sz�l term�szet�t felhaszn�lva, ir�ny�tva hozza l�tre. Utols� k�zjel: ny�l. Mivel v�g�shoz nagyszer�en haszn�lhat�, a k�zel- �s k�z�pt�v� sinobiknak t�k�letes elem. Szarutobi Aszuma Uzumaki Narut�nak megmutatta, hogy mennyire er�s is ez, amikor egy sz�l t�pussal tel�tett csakra peng�t eldobott. A penge �thatolt egy f�n �s belef�r�dott egy szikl�ba. Egy norm�l penge ilyenre nem lett volna k�pes. Amikor Naruto a sz�l csakra haszn�lat�t tanulta, el�sz�r kett� kellett v�gnia egy levelet csak a csakr�j�val. Ezut�n pedig egy v�zes�st, �gy, hogy el�g csakr�t gener�l ahhoz, hogy �tmenetileg meg�ll�tsa a v�z foly�s�t. Ennek a l�p�snek az elsaj�t�t�sa azt jelentette, hogy Naruto most m�r igazi csata k�zben is tudja haszn�lni a sz�l t�pust. Ennek a t�pusnak a haszn�lata Homokrejtekben a legink�bb elterjedt. A sz�l t�pus� jutsuk er�sek a vill�ml�s t�pus�akkal szemben, m�g gyeng�k a t�z t�pus�ak ellen. A sz�l �s a v�z t�pus egy�ttes haszn�lat�val puszt�t� erej� technik�kat lehet l�trehozni. A sz�l t�pus plusz becsap�d�si er�t ad a v�znek. A sz�l t�pus az egyik �sszetev�je k�t kekkei genkai �s egy kekkei t�ta v�r�r�ks�gnek. V�zzel egy�tt a j�g t�pust, t�zzel egy�tt a perzsel�s t�pust �s f�lddel meg t�zel egyszerre a por t�pust hozza l�tre.

F�ld t�pus

A f�ld t�pus� (土遁; doton?, ’f�ld felszabad�t�s’) jutsukat a nindzsa a f�ld term�szet�t haszn�lva k�pes l�trehozni, �gy, hogy a k�r�l�tte l�v� f�ldet, t�mad� �s v�dekez� mozdulatokra hasznos�tja. Az utols� k�zjel a k�gy�. Ezek a technik�k k�pesek megv�ltoztatni mindenf�le anyag kem�nys�g�t �s �sszet�tel�t. Az az ember aki elsaj�t�tja ennek a t�pusnak a haszn�lat�t, az egy adott t�rgyat f�m szil�rds�g�v�, vagy ak�r agyag puhas�g�v� v�ltoztathat. Ennek a t�pusnak a haszn�lata Sziklarejtekben a legink�bb elterjedt. A f�ld t�pus� jutsuk er�sek a v�z t�pus�akkal szemben, de gyeng�k a vill�ml�s t�pus�ak ellen. A f�ld t�pus r�sze k�t kekkei genkai �s egy kekkei t�ta v�r�r�ks�gnek. V�zzel egy�tt a fa t�pust, t�zzel egy�tt a l�va �s t�zzel meg sz�llel egyszerre a por t�pust hozza l�tre.

Vill�ml�s t�pus

A vill�ml�s t�pus� (雷遁; raiton?, ’vill�ml& aacute;s felszabad�t�s’) jutsuk l�trehoz�s�hoz a nindzsa a csakr�j�t elektromoss�gg� alak�tja. �ppen emiatt nagy mennyis�g� csakra kell a l�trehoz�sukhoz. Utols� k�zjel: diszn�. Ezek a jutsuk nagy sebess�ggel p�rosodnak. Ennek a t�pusnak a haszn�lata Felh�rejtekben a legink�bb elterjedt. A v�ll�ml�s t�pus� jutsuk er�sek a f�ld t�pus�akkal szemben, ezzel szemben gyeng�k a sz�l t�pus�ak ellen. A vill�ml�s t�pus r�sze egy kekkei genkai v�r�r�ks�gnek, v�zel egy�tt a vihar elemet hozza l�tre.

Genjutsu

A genjutsu (幻術; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;genjutsu?, ’ill�zi�-technika’) az ellenf�l idegrendszer�ben tal�lhat� csakr�ra hat, �s ily m�don hoz l�tre ill�zi�kat. A sorozatban leggyakrabban l�that� genjutsu az egyszer� fantomok l�trehoz�sa, melyek megzavarj�k az ellenfelet, aki �gy olyan dolgokat hall, l�t, szagol, �zlel vagy tapint, amik val�j�ban nincsenek is ott. A legt�bb genjutsu az �t �rz�kszervre van hat�ssal, de m�s alkalmaz�si m�djai is l�teznek a technik�nak. A genjutsuval s�jtott szem�ly �ltal�ban megdermed vagy elvesz�ti az eszm�let�t, att�l f�gg�en �s m�rt�kben, hogy mennyire k�pes �szlelni �s v�dekezni az adott genjutsuval szemben. A genjutsu hat�s�t h�rom m�don lehet megt�rni. Az els� a „kiolt� genjutsu”, m�s n�ven a „genjutsu kai” (幻術解?) seg�ts�g�vel, mely megszak�tja az �ldozat csakra-kering�s�t. Ezt, ha m�g k�pes r� maga az �ldozat, de ak�r egy t�rsa is megteheti. A f�jdalom, melyet nem a genjutsu hat�sa okoz, szint�n kiszabad�thatja az �ldozatot a technika hat�sa al�l. A harmadik m�dszer, ha a genjutsu alkalmaz�ja b�rmilyen okn�l fogva elvesz�ti az �sszpontos�t�st.

Taijutsu

A taijutsu (体術; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;taijutsu?, ’k�zelharc technika’) minden olyan technik�t jel�l, melyek a k�l�nb�z� harcm�v�szetekhez kapcsol�dnak �s az emberi test term�szetes adotts�gaira alapoznak. A taijutsu k�zvetlen�l a test fizikai �s szellemi energi�it veszi ig�nybe, �s gyakorl�j�nak kitart�s�n �s az edz�sek sor�n megszerzett testi erej�n alapul. Mivel a taijutsu nem ig�nyel csakr�t, haszn�lata j�val gyorsabb lehet mint a ninjutsu vagy a genjutsu technik�k�. A taijutsu gyakorl�ja a csakr�t m�sodlagos c�lokra is felhaszn�lhatja, mint p�ld�ul, hogy t�bb er�t vigyen bele egy fizikai t�mad�sba, de a legt�bb taijutsu technika csak ritk�n alkalmazza a csakr�t.

Kekkei genkai

A kekkei genkai (血継限界?, ’genetikai adotts�g’), vagy v�r�r�ks�g olyan k�pess�g melyek bizonyos kl�nok csal�dtagjai k�z�tt �r�kl�dnek. A legt�bb ilyen kl�n k�l�nleges jutsukat fejlesztett ki, mely valamilyen egyedi genetikai adotts�gukon alapul, ami el�nyt jelent sz�mukra a harcmez�n. Ezeket a jutsukat m�sok nem tudj�k megtanulni vagy lem�solni. Ide tartoznak a v�r�r�ks�gen alapul� jutsuk, p�ld�ul a Saringan, mely a gyakorl�ja szem�n kereszt�l fejti ki hat�s�t, �ppen ez�rt szemtechnik�nak, doujutsunak (瞳術?) is nevezik. M�s kekkei genkaik, mint p�ld�ul a Fa t�pus k�t k�l�n�ll� term�szeti elem vegy�t�s�n alapulnak, amib�l egy teljesen �j elem j�n l�tre. Ennek egy v�ltozata a kekkei t�ta, amikor h�rom elemet kombin�l �ssze. Ennek egyetlen v�ltozata a por t�pus ami a t�zet, a f�ldet �s a szelet kombin�lja.

Pecs�tjutsu

A szenjutsu csakra a fizikai energia �s a szellemi energia mellett kieg�sz�l a term�szeti energi�val.

A pecs�tjutsu (封印術; f�injutsu; Hepburn-�t& amp; iacute;r�ssal: fūinjutsu?) azon technik�kat foglalja mag�ban, melyek valaminek vagy valakinek az elz�r�s�ra, fogs�gba ejt�s�re szolg�lnak t�rgyakban vagy �l�l�nyekben. Ennek a legelterjedtebb felhaszn�l�sa a Naruto vil�g�ban, hogy a nindzs�k fegyvereket t�rolnak pap�rtekercsekben, amikb�l �gy t�bbet is sz�ll�thatnak helytakar�kos �s praktikus m�don. A pecs�tjutsu arra is alkalmas, hogy letiltsa a hozz�f�r�st m�sok sz�m�ra, p�ld�ul a bel�p�st egy �p�letbe vagy a hozz�f�r�st a csakr�hoz. A legt�bbet emlegetett pecs�tjutsu a sorozatban az, amely a sorozat f�h�s�nek, Uzumaki Narut�nak a test�be z�rva tartja a rettegett Kilencfark� r�kad�mont.

Senjutsu

A senjutsu (仙術; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;senjutsu?, ’b�lcs-technika’) a sorozat M�sodik r�sze folyam�n ker�l sz�ba el�sz�r. A l�nyege, hogy gyakorl�ja saj�t csakr�j�t „term�szetes energi�val” keveri, melyre csak olyan nindzs�k k�pesek, akik tekint�lyes csakratartal�kkal rendelkeznek �s k�pesek harm�ni�ba ker�lni a term�szettel. Amelyik nindzsa elsaj�t�tja a szenjutsut, sokkal nagyobb er�vel �s hat�konys�ggal lesz k�pes bevetni m�s jutsukat. Egy pozit�v mell�khat�sa a szenjutsunak, hogy az id� m�l�s�val egyre er�sebb� teszi gyakorl�j�t, ahelyett hogy f�rasztan� vagy megviseln�. Ez az�rt t�rt�nik �gy, mivel a szenjutsu k�ls� forr�sb�l elsz�vott energi�t is haszn�l, a szellemi �s a testi energia mellett, ez�rt a haszn�l� sokkal hamarabb visszaszerezheti az erej�t. A technik�nak viszont kock�zatai is vannak, ugyanis ha a nindzsa nem tartja egyens�lyban term�szeti energi�t a saj�t csakr�j�val, akkor ez az energia b�k�v� v�ltoztatja. Naruto t�bbsz�r is mutatott ilyen v�ltoz�sokat edz�se alatt, de Fukaszaku botj�val t�bbsz�r visszav�ltoztatta �t. A szenjutsu a sorozatban egyedi k�pess�ge a megid�zett b�k�knak; csak �k �s emberi tan�tv�nyaik, mint p�ld�ul Jiraiya �s Uzumaki Naruto k�pesek alkalmazni.

A sorozatban gyakran alkalmazott jutsuk

Byakugan

A Byakugan szem

A Byakugan (白眼; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;Byakugan?, ’feh�r szem’) egy egyedi szem-technika mely a Hyuuga kl�n tagjai k�z�tt �r�kl�dik. A Byakugan birtokl�i tejfeh�r, pupilla n�lk�li szem�kr�l ismerhet�ek fel. Haszn�latakor a pupilla m�g vil�gosabb� v�lik �s a szem k�r�li v�rerek kidagadnak. A Byakugan k�zel 360 fokos l�t�mez�t biztos�t gyakorl�ja sz�m�ra; az egyetlen vakfolt egy apr� pont a tark�n, a harmadik nyakcsigolya felett. A technika gyakorl�ja k�pes b�rmit figyelemmel k�s�rni ezen a l�t�mez�n bel�l, melynek t�vols�ga edz�ssel megn�velhet�. Az Els� r�sz sor�n Hyuuga Neji l�t�t�vols�ga a Byakuganj�val �tven m�ter, melyet a M�sodik r�szre m�r nyolcsz�z m�terre terjeszt ki.

A Byakugan haszn�l�ja �tl�that b�rmin a l�t�mezej�n bel�l, emellett k�pesek l�tni ellenfele test�ben a csakra �raml�s�t is. Ez lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy er�vel arra k�nyszer�tse ellenfel�t, hogy az felszabad�tsa csakr�j�t test�nek 361 pontj�n, meg�ll�tsa a csakra �raml�s�t, vagy k�zvetlen�l ellenfele bels� szerveit t�madja. Mivel ezt a hat�st a legcsek�lyebb fizikai �rintkez�s �tj�n is k�pes v�ghezvinni a technik�t gyakorl� nindzsa, ezt a harcst�lust „Gyeng�d �k�lnek” (柔拳; Juuken; Hepburn-�t�r�ssal: Jūken?) is nevezik. A Byakugan �s a Gyeng�d �k�l st�lusok sokr�t� felhaszn�lhat�s�ga miatt, a Hj�ga kl�n biztons�gi okok miatt egy bonyolult hierarchikus rendszert �ll�tott fel a csal�don bel�l. A Gyeng�d �k�l titk�t csak a kl�n „fels�bb h�z�nak” tagjai saj�t�thatj�k el, akiknek testi �ps�g�re a kl�n „als�bb h�z�nak” tagjai �gyelnek. Az als�bb h�z tagjait egy �tokpecs�ttel l�tj�k el, ami hal�luk eset�n azonnal elpuszt�tja Bjakugan-k�pess�g�ket, megel�zve azt, hogy az ellens�ges nindzs�k a holttestet tanulm�nyozva eltanulhass�k a technika titkait.

Chidori

Uchiha Sasuke haszn�lja a Chidorit

A Chidori (千鳥; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;Chidori?, ’ezer mad�r’) egy Hatake Kakasji �ltal kifejlesztett jutsu, melynek l�nyege, hogy vill�m-alap� csakr�j�t egyik kez�be gy�jti �ssze. A nagy mennyis�g� felgy�leml� elektromoss�g a madarak csiripel�s�hez hasonl� hangot ad, melyr�l a technika a nev�t kapta. Miut�n elegend� vill�m-csakra gy�lt �ssze, a jutsu gyakorl�ja nagy sebess�ggel ront r� ellenfel�re; a sebess�gt�l �s a csakra mennyis�g�t�l f�gg�en a Chidori k�pes �thatolni a legt�bb v�delmen. A sorozat Els� �s M�sodik r�sze k�z�tt olvashat� Kakasi gaiden t�rt�net tanuls�ga szerint, mely Kakasi gyermekkor�t mutatja be, a Cjidori haszn�lata a nagy sebess�g miatt cs�l�t�st eredm�nyez, �gy annak gyakorl�ja sebezhet�v� v�lik az ellent�mad�sokkal szemben. Emiatt a h�tr�nya miatt, a Chidori csak a Sharingan-szemmel egy�tt haszn�lhat� igaz�n hat�konyan, mivel annak adotts�gai kik�sz�b�lhetik a cs�l�t�s okozta h�tr�nyt. Kakashi az Els� r�sz sor�n ez�rt is tudja megtan�tani a Sharingant birtokl� Uchiha Sasuk�t a Chidori haszn�lat�ra.

A kimer�t� koncentr�ci� �s a magas csakraig�ny miatt Kakashi �s Sasuke is egy nap csak n�h�nyszor tudj�k megism�telni a Chidori haszn�lat�t. A M�sodik r�sz sor�n m�r l�that�an t�bbsz�r k�pesek alkalmazni a Chidorit az Els� r�szhez k�pest, de pontos korl�taik nem ismertek. Mint a Chidori megalkot�ja, Kakashi olyan szintet �rt el a technika haszn�lat�ban, hogy ak�r egy vill�mot is k�pes vele kett�has�tani, melyr�l a tov�bbfejlesztett technika a nev�t, a Vill�mt�r�st (雷切; Raikiri?, ’vill� mgyilkos’) is kapta. Sasuke szint�n jelent�s el�rel�p�st �r el a Chidori haszn�lat�ban a M�sodik r�sz sor�n, �s k�pess� v�lik az �sszegy�jt�tt elektromoss�got szil�rd, kard vagy t�k form�j�ban s�r�teni.

Fa t�pus

A fa t�pus (木遁; mokuton?, ’fa felszabad�t�s’) az els� hokage egyed�l�ll� v�r�r�ks�ge. Az adotts�g l�nyege, hogy a f�ld �s a v�z-alap� csakra kever�s�vel Hasirama f�t, vagy fa t�rgyakat volt k�pes l�trehozni. Ezt a k�pess�g�t a sorozat cselekm�ny�nek kezdete el�tt arra haszn�lta fel, hogy megalap�tsa Avarrejteket.A fa t�pussal l�trehozott t�rgyak igen sokf�l�k; egy egyszer� falt�l kezd�d�en a gyakorl�juk m�k�d� m�s�ig. A sorozat M�sodik r�sze folyam�n f�ny der�lt r�, hogy Yamat�t beoltott�k Hashirama g�njeivel, �gy � az egyetlen �l� nindzsa aki k�pes a fa t�pus gyakorl�s�ra. Egy feltehet�en k�l�n�ll�, de szint�n csak Hashiram�ra �s Yamat�ra jellemz� adotts�g, hogy k�pesek a farkas d�monok erej�nek megzabol�z�s�ra. Ennek technik�ja, hogy gyakorl�ja fa c�l�p�ket emel ki a talajb�l, melyek megt�masztj�k a d�mont, vagy annak gazdatest�t �s elnyomj�k annak csakr�j�t.

M�s kekkei genkai elemek

Az alapelemek �s a bel�l�k k�pzett kombin�lt elemek: legfel�l j�g, �ramutat� j�r�s�val ellent�tesen, g�z, l�va, fa �s vihar elem

• J�g t�pus: a v�z �s a sz�l elem kombin�ci�ja. A Yuuki kl�n v�r�r�ks�ge. (Haku�)

• Fa t�pus: a v�z �s a fa elem kombin�ci�ja. Senju Hashirama egyed�l�ll� k�pess�ge. Yamato is csak Hashirama DNS-�vel lett r� k�pes.

• Robban�s t�pus: A f�ld t�pus vari�ci�ja. A Sziklarejteki nindzs�k tudj�k elsaj�t�tani, a sorozatban Gari �s Deidara.

• M�gnes t�pus: Manipul�ci�val mag�hoz h�zza a t�rgyakat egy �rint�ssel. A sorozatban felt�nik Jiga, aki Hinata ellen haszn�lja ezt az elemet, �s kider�l hogy Sasori a Harmadik Kazekag�t is emiatt rabolta �s puszt�totta el. A Negyedik Kazekage is rendelkezett ezzel a technik�val, de - m�g a Harmadik vasat - � az aranyat vonzotta vele.

• Pokoli t�pus: A t�z t�pus vari�ci�ja. A jobb Sharingan szemmel l�trehozhat� Amaterasu az egyetlen technik�ja, amivel Uchiha Madara, Itachi �s Sasuke rendelkezett. (Inferno)

• Vihar t�pus: A v�z �s a vill�m elem kombin�ci�ja. A Felh�rejteki nindzs�k k�z�l Darui birtokolja.

• Perzsel�s t�pus: T�z �gitestekb�l �ll. Az egyetlen haszn�l�ja a Homokrejteki Pakura, aki �ll�t�sa szerint a t�z �s a sz�l elem kombin�ci�ja.

• L�va t�pus: A f�ld �s a t�z t�pus kombin�ci�ja. A birtokl�i: �t�dik Mizukage Terumi Mei, Rousi �s d�monja, a n�gyfark� majomd�mon(Son Goku).

• G�z t�pus: A t�z �s a v�z kombin�ci�ja. Terumi Mei birtokolja.

• Por t�pus: Az egyetlen kekkei t�ta. Haszn�l�i: Muu a m�sodik �s tan�tv�nya Oonoki a harmadik Tsuchikage

Orocsimaru �tokbillogja

Orochimaru �tokbillog jutsuja (呪印術; Juuin jutsu; Hepburn-�t�r�ssal: juin jutsu?, ’�tokpecs�t’) egy k�l�nleges pecs�t-technika, mely feler�s�ti alattval�inak erej�t �s egyben megn�veli felett�k a befoly�s�t is. A sorozatban akkor szerepel el�sz�r, mikor Orochimaru ell�tja vele Ucsiha Szaszuk�t. Miut�n a nyak�n megjel�lte vele, Orochimaru eszm�letlen �llapotban hagyta a fi�t, am�g eld�lt, hogy a szervezete elfogadja vagy kiveti mag�b�l a billogot. Sasuke t�l�li a beavatkoz�st �s hozz�f�r�se ny�lik a billog els� szintj�hez. Ezen a szinten a billog elterjed a megjel�lt szem�ly eg�sz test�ben �s megn�veli annak csakratartal�k�t �s fizikai teljes�t�k�pess�g�t. Ha a billog m�k�d�se megsz�nik, a test kimer�l, mivel a haszn�lat sor�n minden tartal�k�t fel�lte. Tov�bb�, ha t�l sok�ig haszn�lj�k a m�sodik szinten, a visel� elvesz�theti saj�t �nj�t �s a test�t felem�sztheti a billog. Legrosszabb esetben hal�lt okoz. Orochimaru val�j�ban az �tokbillogot mell�khat�sa miatt jel�lte meg vele Sasuk�t: m�k�d�se sor�n a billog befoly�st gyakorol a megjel�lt szem�ly tudat�ra �s fog�konyabb� teszi azt Orochimaru befoly�s�ra.

A sorozat Els� r�sz�nek v�ge fel� mutatkozik be Orochimaru szem�lyes test�rs�ge, a Hang N�gyese. A csapat minden tagj�t Orochimaru egy m�sfajta kin�zet� �tokbilloggal l�tta el, akik k�z�l mindegyik hozz�f�rhet annak m�sodik szintj�hez. Ennek el�r�shez a billog visel�j�nek engednie kell, hogy az �tokbillog teljesen eluralja test�t, amit az drasztikusan �talak�t �s az els� szintet j�val meghalad�an feler�s�t. A Hang N�gyese egy k�l�nleges szer seg�ts�g�vel ny�jtott hozz�f�r�st a m�sodik szinthez Sasuke sz�m�ra. Miut�n el�rte a m�sodik szintet, Sasuke edz�sbe kezdett, hogy uralni tudja �tokpecs�tj�t; a M�sodik r�sz sor�n r�j�n, hogyan tudja a m�sodik szint �talak�t� hat�s�t csup�n egyes testr�szeire korl�tozni. K�s�bb Sasuke Orochimaru �tokbillogj�nak forr�s�val, Juugoval is tal�lkozik. Juugo szervezete term�szetes �ton v�laszt ki egy olyan enzimet, ami k�pes �talak�tani test�t. Miut�n Orochimarunak siker�lt kivonnia ezt az enzimet Juugo szervezet�b�l, b�rkit ell�thatott vele �s annak seg�ts�g�vel egy h�s�ges k�vet�sereget l�trehozni, akik minden parancs�t teljes�tik. Igaz, az �tokbillog birtokl�i csak egy form�t k�pesek felvenni, ezzel szemben Juugo t�bb f�le form�t is k�pes felvenni.

B�b-technika

A b�b-technika (傀儡の術; kugutsu no jutsu; Hepburn-�t�r�ssal: kugutsu no jutsu?) egy Homokrejtek faluj�b�l sz�rmaz� jutsu, mely csakra-sz�lakat haszn�l k�l�nb�z� dolgok, �ltal�ban b�bok mozgat�s�ra. A b�bj�t�kos, vagy b�bmester sz�lakat form�lva csakr�j�b�l ujjait a b�b egyes pontjaihoz r�gz�ti, �gy azt az ujja �s keze finom �s �sszehangolt mozgat�s�val tudja ir�ny�tani. A tapasztalt b�bmesterek t�bb b�bot is k�pesek egyszerre mozgatni; Chiyo, Homokrejtek egyik nindzs�ja p�ld�ul t�z b�bot k�pes egyszerre ir�ny�tani, mindegyik ujj�val egyet. Mivel a b�bmester szinte kiz�r�lag b�bjaik titkos fegyvereire �s k�pess�geire hagyatkoznak a harcok sor�n, a technik�nak �k maguk a leggyeng�bb pontjai, ez�rt igyekeznek min�l messzebb tart�zkodni a csata helysz�n�t�l �s szem�lyesen kimaradni a harcb�l. A b�bok �ltal�ban nem k�pesek a csakra haszn�lat�ra. Sasori, az Akatsuki nev� b�nszervezet egyik tagja ezt �gy k�sz�b�lte ki, hogy b�bjait emberi testekb�l k�sz�tette le, meg�rizve azok csakr�j�t �s az elhunyt eredetileg birtokolt k�l�nleges k�pess�geit is. A sorozatban leggyakrabban szerepl� b�bj�t�kos Kankuro, aki a t�rt�netek sor�n egyre t�bbf�le b�bbal gyarap�tja fegyverarzen�lj�t.

Rasengan

Uzumaki Naruto Rasenganja

A Rasengant (螺旋丸; Hepburn-�t�r�ssal:& amp; nbsp;Rasengan?, ’Spir�lg�mb’) Namikaze Minato fejlesztette ki h�rom �v k�s�rletez�s ut�n. A Rasengan egy csakr�b�l �ll�, spir�lisan �rv�nyl� g�mb melyet az el�h�v�ja a kez�ben form�z meg �s mindenen �tf�rja mag�t, amivel csak �rintkezik. A technika akkor t�nik fel el�sz�r a sorozatban mikor Dzsiraija, Minato egykori tan�ra annak fi�nak, Uzumaki Narut�nak igyekszik megtan�tani, hogy az sikerrel legyen k�pes szembesz�llni Uchiha Sasuke Chidorij�val. Mivel a Rasengan igen �sszetett technika, Naruto h�rom l�p�sben saj�t�totta el azt: el�sz�r mozg�sba hozni a csakr�t, megfelel� mennyis�g� er�t vinni bele, majd pedig g�mbb� form�lni. Narut�nak komoly gondjai ad�dtak az utols� l�p�ssel, ez�rt Kage bunshin no jutsuj�t seg�ts�g�l h�vva megsokszorozta mag�t, hogy m�g m�solatai a Rasengan form�j�t alak�tj�k ki, addig � a csakr�t szolg�ltatja a t�mad�shoz.

A sorozat M�sodik r�sz�ben a Rasengan �jabb v�ltozatai bukkannak fel. Naruto �s Jiraiya egyar�nt k�pesek l�trehozni egy Nagy Labda (大玉; Oodama?) Rasengant, mely sokkal er�sebb mint a t�mad�s alapform�ja. Emellett Jiraiya kifejlesztette a Legv�gs� �ri�s (超大玉; Chou oodama?) Rasengant, mely az Oodama Raszengann�l is sokkal nagyobb �s er�sebb. Minato tan�tv�nya, Hatake Kakashi, valamint Naruto tan�tv�nya, Konohamaru szint�n k�pesek haszn�lni a Rasengant. Kakashi el�rulta Narut�nak, hogy Minato eredetileg azt tervezte, hogy a Rasengant elemi-csakr�j�val fogja vegy�teni, de ennek kifejleszt�s�re m�r nem volt lehet�s�ge, �gy a technika csup�n f�lk�sz �llapotban van. Naruto a Kage bunhsin no jutsuj�val k�pes volt befejezni apja munk�j�t: k�t kl�nj�val a Rasengan alakj�ra �gyel, m�g � sz�l-alap� csakr�j�t vegy�ti a t�mad�sba, �gy l�trehozva a „Sz�l t�pus: Rasenshurikent” (風 遁・螺旋手裏剣; F�ton: Rasen shuriken?). Annak ellen�re, hogy a t�mad�s form�j�t csak n�h�ny m�sodpercig k�pes fenntartani, az s�lyos s�r�l�seket k�pes okozni mindenkinek, akivel kapcsolatba ker�lt. A t�mad�s apr� t�ket form�l, melyek elpuszt�tj�k az �sszes csakra-ed�nyt az �ldozat test�ben. Narut�nak ezzel a technik�val siker�lt legy�znie az Akatsuki egyik tagj�t, Kakuzut egyetlen t�mad�ssal.

Kage bunsin no jutsu

A Kage bunnsin no jutsu (影分身の術?, ’�rny�kkl�n -technika’) a sorozat f�h�s�nek, Uzumaki Narut�nak a v�djegye, �s egyike az els� jutsuknak, amik a Narut�ban felt�ntek. A Kage bunshin no jutsu seg�ts�g�vel egy nindzsa k�pes m�solatokat k�sz�teni mag�r�l, amik k�lcs�nhat�sba tudnak l�pni k�rnyezet�kkel, k�pesek jutsukat v�grehajtani �s harcolni. Ha nagyobb s�r�l�s �ri �ket, vagy alkot�juk visszah�vja �ket egy puffan�s valamint egy f�stfelh� k�s�ret�ben elt�nnek. Ha egy nindzsa m�solatokat hoz l�tre, csakr�ja ar�nyosan eloszlik k�z�tt�k. A legt�bb nindzsa emiatt csak n�h�ny m�solatot k�sz�t mag�r�l, de mivel Narut�nak hatalmas mennyis�g� csakratartal�k �ll rendelkez�s�re, ak�r t�bb ezeret is teremthet.

A M�sodik r�sz sor�n Naruto felfedezi, hogy a m�solatok �ltal szerzett tapasztalat �tsz�ll azok el�h�v�j�ra, miut�n a m�solatok elt�nnek. Annak ellen�re, hogy sz�mos alkalommal vetett be m�solatokat a sorozat t�rt�neteiben, ezt a hat�st mindaddig nem vette �szre, m�g Hatake Kakahsi fel nem h�vta r� a figyelm�t. Az�ta ezt az ut�hat�st Naruto arra haszn�lta fel, hogy meggyors�tsa a kik�pz�s�t. Mikor �j technik�t tanul, a m�solataival egy�tt kezd gyakorolni, �gy egyetlen nap alatt annyi tapasztalatot k�pes �sszegy�jteni az �j jutsu haszn�lat�r�l, mint egyed�li edz�s sor�n egy �v alatt. Naruto a m�solatait felder�t�sre, az ellenfele taktik�j�nak kipuhatol�s�ra vagy nagy ter�letek gyors �tkutat�s�ra is haszn�lja.